Cheerleading, akrobatikus torna és sportaerobik – Mi a különbség közöttük?

Párosok vagy triók, esetleg nagyobb csapatok, emelésekkel és dobásokkal tarkított dinamikus koreográfiát mutatnak be zenére, mi az?

Ez a definíció akár három különböző sport leírása is lehetne, amit a laikusok gyakran összetévesztenek egymással: Cheerleading, akrobatikus torna vagy régi nevén sportakrobatika, valamint sportaerobik vagy kevésbé ismert nevén aerob torna. Miben hasonlítanak ezek a sportok és miben térnek el egymástól? Melyik sportágban határozzák meg a legszigorúbban a versenyzők szoknyájának hosszát? Melyikben kötelező ruhadarab a fehér cipő? Melyik sportágban nem elvárás a testhezálló ruházat a férfi sportolóknál?

Közös vonások

A három sportág legtöbb közös vonását már sikeresen belezsúfoltuk a fenti meghatározásba. Mindegyikben zenés koreográfiát mutatnak be a sportolók, és mindegyikben láthatunk emeléseket vagy dobásokat, esetleg egyéni talajakrobatikákat, ugrásokat is. Mindháromhoz komoly állóképesség, és a legtöbb esetben (főleg a lányoknál) nagyfokú hajlékonyság is szükséges.

További közös tulajdonságuk, hogy jelenleg (még!) egyik sport sem olimpiai sport, de mindhárom szeretne azzá válni. Amíg azonban az akrobatikus torna és a sportareobik a Nemzetközi Tornaszövetség (International Gymnastics Federation) tagja, addig a cheerleading saját szövetsége az International Cheer Union (ICU) alá tartozik.

(Fontos megjegyezni, hogy a cheerleadingnek több válfaja és éppen emiatt több nemzetközi szövetsége is van, de mivel az ICU által képviselt cheerleadinget ismerte el nemrégiben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság mint az olimpiai játékokra jelölhető sportág, ezért ebben a blogbejegyzésben, a továbbiakban is a cheerleadingnek erről a vállfajáról lesz szó.)

Cheerleading, akrobatikus torna és sportaerobik

A sportolók száma és neme

A cheerleadingben két nagy kategóriát különböztethetünk meg a sportolók száma alapján. Vannak az úgynevezett kiskategóriás versenyszámok, úgy mint a partner stunt (2 fő) és group stunt (3-5 fő), előbbiben szinte kizárólag vegyes párosok, utóbbiban azonban a sportolók lehetnek egyneműek (all girl) vagy vegyes csoportok (coed) is. A csapatos kategóriákban 12-24 sportoló versenyezhet együtt, és itt is beszélhetünk női és vegyes csapatokról.

Az akrobatikus tornában nincsenek nagy csapatos versenyszámok, a legnagyobb létszámú kategória a férfiak csoportos kategóriája, ahol 4 férfi versenyző lehet. A női csoportoknak 3 sportoló lehet tagja, páros kategóriában viszont megkülönböztethetünk női, férfi és vegyes párosokat is.

A sportaerobikban az egyéni kategóriák mellett vannak páros versenyszámok, kizárólag vegyes párosoknak, valamint trió és group (5 fő) kategóriák is, amikben tetszőleges arányban vehetnek részt férfi és női sportolók, de akár egynemű formációk is nevezhetnek ugyanebbe a kategóriába. (Van még két további kategória is, az aerobik dance és a step aerobik ahol 8 sportoló versenyezhet együtt mindkét , de ezek jól láthatóan megkülönböztethetőek akár a cheerleadingtől akár a sportakrobatikától.)

Ezután a rövid áttekintés után már érthetővé válik az a sokak által felháborodottsággal vegyes csalódással fogadott döntés, hogy az ICU a közelmúltban megszüntette versenyein a kiskategóriás (partner stunt, group stunt) versenyszámokat. Ezek ugyanis (főleg a laikus szemlélők számára) túlságosan is hasonlítanak az akrobatikus torna és a sportaerobik csoportos versenyszámaira, a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) pedig nem nézte jó szemmel a feltörekvő konkurenciát. Az ellenszenv akkora volt a Tornaszövetség és az ICU között, hogy a FIG egy időben még azt is igyekezett megakadályozni, hogy az ICU beadhassa felvételi kérvényét a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe. (SportAccord)

A gyakorlat jellege

Egy nagycsapatos cheerleading gyakorlat a következő elemekből épül föl: stuntok (emelések), ezek lehetnek partner vagy group felállásban is, basketok (dobások), piramisok, valamint talajakrobatikák állásból és nekifutásból. Míg az előbbieket a sportolók zenére mutatják be, addig az ICU rendszerében versenyző csapatok gyakorlatának elengedhetetlen része egy zene nélküli egység is, az úgynevezett szurkolás is. Ez egy minimum 30 másodperc hosszúságú gyakorlatrész, ami többnyire közvetlenül a zenés részek előtt kerül bemutatásra.

Egy csapat egy versenyre egy gyakorlattal készül, ha van külön elődöntő és döntő, akkor ugyanazt a gyakorlatot mutatják be kétszer.

Ezzel szemben az akrobatikus tornában a sportolók 3 különböző gyakorlattal is készülnek: Statikus, Dinamikus és Kombinált

A statikus gyakorlatban a kitartott (legalább 3 másodperc / póz) elemeken van a hangsúly. A cheerleadinghez képest ahol egy partner stunt esetében a base mindig álló helyzetben van és egy vagy két kezével tartja a feje fölött a flyert, az akrobatikus tornában az egyensúlyi pózok sokkal változatosabbak lehetnek. A base ülhet, akár spárgában is, állhat, de lehet akár hídban vagy kézenállásban is.
A dinamikus gyakorlatokban a dobásokon, szaltókon és csavarokon van a hangsúly. Fontos különbség a cheerleadinghez képest, hogy itt a felső egy magas dobásból is érkezhet közvetlenül a talajra, míg a cheerleadingben ez szigorúan tilos.
A kombinált gyakorlatokban a dinamikus és egyensúlyi elemek egyaránt helyet kapnak.

Az emeléseken, dobásokon és gúlákon kívül természetesen itt is szerepet kapnak az egyéni akrobatikák. A verseny végén a három gyakorlat pontszámát összeadják, és ez alapján rangsorolják a versenyzőket.

A sportareobikban megtalálhatók a hagyományos aerobik lépések és karmozdulatok is, de ezeket a sportolók nehéz ugrásokkal és emelésekkel egészítik ki. Nagyon jellegzetesek azok az ugrások, amikor a sportolók egy félfordulatos terpesz csuka, vagy más hasonló elem után fekvőtámasz vagy éppen spárga helyzetbe érkeznek a talajra. Ez annak fényében különösen elismerésre méltó teljesítmény, hogy a sportaerobik talaj kemény talaj (felszíne leginkább a linóleumhoz hasonlítható, de persze valójában egy speciális aerobik talajról van szó). Ezzel ellentétben a cheerleaderek rugó nélküli szőnyegen az akrobatikus tornászok pedig rugós tornásztalajon versenyeznek.

A sportareobikban és az akrobatikus tornában is fontos kritérium a versenytalaj optimális kihasználása, vagyis kis csoportok, vagy párok esetében is a versenyzőknek a gyakorlat során be kell járniuk az egész talajt. Ezzel szemben a cheerleading kis kategóriáiban (partner stunt, group stunt) éppen az a fontos, hogy a sportolók a centerből el nem mozdulva hajtsák végre az elemeket, a nagyobb elmozdulásért pedig pontlevonás jár. Nagy csapatok esetében természetesen itt is fontos a talaj megfelelő kihasználása, a kreatív és pontos térformaváltásokkal.

Megjelenés és öltözet

Általánosságban elmondható, hogy mivel a sportakrobatika és a sportaerobik is a Nemzetközi Torna Szövetség tagja, ezért ezekben a sportágakban sokkal szigorúbbak a sportolók öltözékére vonatkozó előírások.

A cheerleadingben az ICU ajánlása az, hogy a női sportolók viseljenek a hasat is eltakaró felső részt, de jelenleg ez még nem kötelező érvényű szabály a versenyeiken. A női sportolók felsőjének ujja hagyományosan hosszú, az alsó rész lehet rövidnadrág vagy rövidnadrág szoknyával kiegészítve. A szoknya szabásvonala nem kötött, lehet szűk vagy akár pörgős fazonú is, hossza nincs szabályhoz kötve. Általános elvárás, hogy a sportolók ruhája ne legyen túl kihívó, de az már nincs részletezve, hogy mely testrészeken pontosan milyen anyagokat szabad felhasználni.

A férfi sportolók ruhájában sincs sok megkötés, nadrágjuk lehet rövid vagy hosszú, de a sportágra nem jellemzőek a nagyon szűk, testhezálló fazonok. A férfiak felsőjének ujjhossza szintén tetszőleges, lehet rövid vagy akár hosszú ujjú is. A cipővel kapcsolatos egyetlen megkötés, hogy kemény és lapos talpú zárt cipő legyen.

Nemzeti válogatott cheerleaderek versenyruhái

Ezzel szemben az akrobatikus tornában a szabályok részletekbe menően határozzák meg a sportolók öltözékét, olyannyira, hogy a szabálykönyvbe még fényképeket és ábrákat is csatoltak a biztos megértés érdekében.

A női sportolók szoknyás vagy szoknya nélküli tornadresszben lehetnek, esetleg bokáig érő hosszú nadrágos, egybeszabott dresszben. A tornadressz lehet ujjatlan is, de a spagetti pántok nem megengedettek. Az előírásoknak megfelelő szoknya a kézenállások után is mindig visszahullik eredeti helyére, hossza akkor jó, ha a kismedencei részt még éppen takarja, de a combokat már nem. A női dresszek stílusa szinte minden esetben elegáns, és aprólékosan díszített, ránézésre leginkább a ritmikus gimnasztika versenyzők megjelenését idézi.

A férfiak szintén dresszben versenyeznek, amit viselhetnek rövid vagy hosszú nadrággal is, de ezeknek minden esetben testhezállónak kell lenniük. Sötét színű hosszú nadrág csak abban esetben megengedett, ha a láb külső oldalát bokától csípőig világos minta díszíti, hogy a test vonalai jól láthatóak legyenek a zsűri számára.

A sportolók versenyezhetnek mezítláb, vagy testszínű tornászpapucsban, tornászzokniban is.

Részlet az akrobatikus torna szabálykönyvéből

A sportaerobik versenyzők öltözete az akrobatikus tornához hasonlóan részletesen szabályozott.

A női sportolók kizárólag szoknya nélküli tornadresszben lehetnek, esetleg bokáig érő hosszú nadrágos, egybeszabott dresszben. A tornadressz lehet ujjatlan is, hosszú ujjú dresszek esetében csak az ujjaknál megengedett a testszínű tüll használata, a hasat nem szabad testszínű tüllel fedni.

A férfiak szintén dresszben versenyeznek, amit viselhetnek rövid vagy hosszú nadrággal is, de ezeknek minden esetben testhezállónak kell lenniük. A férfiak ruhája nem díszíthető flitterekkel.

A sportolóknak nemtől függetlenül fehér aerobik cipőt kell viselniük, a zsűri számára látható fehér zoknival kiegészítve, vagyis a titokzokni nem megengedett.