Nem túlzás azt állítani, hogy a Netflix Cheer című sorozata soha nem tapasztalt világhírnevet hozott a cheerleading mint sportág számára. Laikusok tömegei, akik maguk sosem voltak cheerleaderek, vagy talán eddig még a sport létezéséről sem tudtak kezdtek el olyan kifejezésekkel dobálózni, mint hogy “making the mat” vagy éppen “full out”.
Az előző blogposztban megnéztük hogyan jelennek meg a magyar cheer csapatok világában a sorozat ismert fogalmai (“Making the mat”, Újoncok és veteránok, “Full out”), most pedig folytatjuk ezt a listát három további érdekes kifejezés vagy jelenség értelmezésével egy magyar cheerleader szemével.
Mat talk
Mat talknak nevezik azt a jelenséget amikor a sportolók stuntolás (emelés) közben gyakran hangosan, kiabálva biztatják egymást. Ezt leggyakrabban az edzéseken teszik, de versenyeken sem ritka.
A sorozatban
A készítők különösen a Cheer első évadában foglalkoznak sokat a mat talk jelenségével, mivel az első évad egyik (azóta komoly botrányba keveredett) szereplője híresen lelkesítő módon alkalmazza a buzdításnak ezt a formáját. Egyszerre szerethető és vicces, ahogyan magából kikelve, szinte már teljes extázisban bíztatja csapattársait, néha egészen meghökkentő dolgokat kiabálva nekik. “Gyerünk! Told neki! Nem vagy fáradt, meg tudod csinálni te 44 kilónyi gyönyörűség!” De nem csak ő kiabál a többieknek, hanem gyakorlat közben mindenki biztatja a másikat, akinek éppen van erre ereje. Az alábbi videóban például azt láthatjuk ahogy a Navarro csapata éppen egy full outot (“egybegyakit”) csinál, és a zihálások és puffanások kavalkádjából kihallhatjuk a bemikrofonozott sportolók egymásnak szánt biztatásait.
Magyarországon
A magyar cheerleaderek is buzdítják egymást, éppen úgy mint az amerikaiak, ebből a szempontból semmilyen különbség sincs a két kultúra között. Még az is hasonló, amiket egymásnak kiabálunk:
- Told vissza! Told ki! Tedd vissza! Állj alá! (Ez általában a baseknek szól, amikor valaki rosszul kapott el egy emelést, de még menthetőnek tűnik a dolog.)
- Mentsd meg! Küzdj! Megtartod! (Ez szólhat bárkinek, flyernek és basenek egyaránt.)
- Nyújtsd ki! Nyújt a térd! Tartsd magad! Várd ki! Húzd rá! (Ezeket általában flyereknek kiabálják, hogy még egy ingatag emelés esetén se engedjék el magukat, hanem testüket megfeszítve küzdjenek a fennmaradásért, vagy éppen a lejövetelek esetében “húzzák rá” azt a duplacsavart, ne féljenek megcsinálni.)
És hogy számít-e ez? Ó de még mennyire! Persze van olyan, hogy elemen már semmi sem segíthet, de egy-egy nehéz pillanatban hatalmas erőt tud adni egy ilyen rövidke buzdítás is. Edzéseken is fontos, de versenyhelyzetben még nagyobb jelentősége lehet. Alább egy hazai példa a mat talk jelenségére: A szőnyeg széléről kiabáló csapattársakon kívül ha jól megfigyeljük, tisztán látható, hogy a versenyző sportolók mellett álló külső spotter (biztosító) is teli torokból kiabál valamit a lányoknak, egy-egy sikeres elem után pedig röviden meg is tapsolja őket.
Koreográfus
A gyakorlat általános megjelenéséért felelős szakember, feladata nem az emelések és dobások megtanítása, hanem a gyakorlat egészének (térforma, kézmozdulatok, tánc) megálmodása és betanítása.
A sorozatban
A sorozat második évadában sokkal hangsúlyosabban megjelennek a koreográfusok, mint az elsőben. Ennek oka, hogy a Navarro legnagyobb riválisa, a Trinity Valley csapata, sok év után átcsábítja magához azt a jónevű koreográfust, aki évek óta dolgozott a Navarroval. Erre azért volt szükségük, mert tapasztalataik szerint komoly hátrányba kerülhetnek a versenyen, ha koreográfiájuk nem olyan dinamikus és kreatív mint az ellenfélé. A sportolóknak tehát nem elég a nyaktörő dobásokat és stuntokat tökéletesen végrehajtani, de oda kell figyelniük még a legapróbb részletekre is a tökéletes koreográfia érdekében: Milyen magasra lendítik a lábukat egy mozdulatban? Melyik irányba fordítják a fejüket egy adott pillanatban? Eléggé kifejező-e az arckifejezésük akár a piramis tetején állva is?
Magyarországon
A legtöbb magyar csapat nem dolgozik külön koreográfussal, általában a csapat edzői, akik a stuntok helyes megtanításáért is felelnek, állítják össze a gyakorlat koreográfiáját. Ennek több oka is. Egyrészt anyagi, egy jó nevű koreográfus igen szép óradíjjal dolgozik, amit a magyar csapatok általában nem tudnak megfizetni. A másik ok, hogy a hazai cheer egy másik szabályrendszert követ, amiben sokkal kisebb jelentőséggel bírnak a látványos táncos elemek, és arckifejezések, összefoglalva az úgynevezett show faktor. Ebben a szabályrendszerben a hangsúly sokkal inkább az emelések és a dobások kivitelezésén van, a közöttük lévő átmenet nincs olyan részletesen megkoreografálva mint a Navarro vagy a Trinity Valley gyakorlatainál. De persze ettől még egy-egy gyakorlat lehet embert próbálóan nehéz is látványos is egyben, ha kíváncsiak vagytok rá hogyan, nézzétek meg amerikai coed válogatott (a világ egyik legerősebb csapata) 2019-es egyetemi világbajnokságon bemutatott gyakorlatát!
Drága sport?
A sorozatban
A sorozatban több szereplő is elmondja, hogy gyerekkorukban vagy egyáltalán nem volt lehetőségük neves cheer gymekbe járni, vagy ha mégis, ez a szüleiknek hatalmas anyagi terhet jelentett. Hogy kontextusba helyezzük ezt az állítást, íme itt vannak a Cheer Athletics (a sorozatban többször felbukkanó jóhírű all star klub) díjszabása a 2022-es évre.
- A válogató részvételi díja: 75 $ (enélkül nem lehet bekerülni sem a csapatba)
- Havi díj (12 hónapon keresztül) 210 $
- Éves regisztrációs dí 50 $
- Egyen edzőruha a klub logójával 50 $
- Verseny ruha 230 $
- Cheer cipő 189 $ (ezt nem kell mindig kötelezően cserélni, de általában egy-egy cheer cipő nem bír többet 1-2 évnél, különösen ilyen erőteljes igénybevétel esetén)
- Szövetség tagsági dí: 30 $
Szóval összeadva az éves költség: 3094 dollár (Kb 992 956 Ft)
Ebben általában még nincsenek benne a versenyekkel kapcsolatos utazások és szállások költségei.
És persze ha valaki igazán komolyan veszi a sportot, ezen felül részt vehet további egyéni órákon, amiket a Navarro sportolóihoz hasonló profi cheerleaderek tartanak, szintén igen csak borsos árakon.
$440.00
Ehhez képest Magyarországon, pl az ELTE cheer team esetében:
- BEAC Cheer bérlet egy szezonra (kb 4 hónapra) 25 000 Ft – egy évre: 75 000 Ft
- Csapat póló 3000 Ft (egyszer kell megvenni)
- Verseny ruha kb 20 000 Ft (2-3 évig ugyanaz, nem kell évente újat venni)
- Cheer cipő 16 000 Ft (általában egy-egy cheer cipő nem bír többet 1-2 évnél, de ez függ az igénybevétel mértékétől is)
- Edzőtáborok 5000 Ft / tábor – egy évben maximum 15 000 Ft
Összesen: 129 000 Ft
De ebben a végösszegben persze több olyan tétel is van, amit nem kell minden évben kifizetni: cipő, póló, verseny ruha: kb 39 000 Ft. Ha ezt levonjuk, már csak 90 000 Ft-al kell számolunk egy évre.
Ami pedig az amerikai csapatokhoz hasonlóan itt is kimaradt a kalkulációból, az a versenyek (különösképpen a külföldiek) utazási, nevezési és szállás költségei, ezek ugyanis erősen függenek a verseny helyszínétől.
