Április 21
Elérkezett a döntő napja! Mivel csak kettőre kellett odaérnünk, a csapat végre nyugodtan készülődhetett.
Ahogy aztán egyre közelebb és közelebb értünk az ESPN-hez, úgy szorult össze egyre inkább többeknek is a gyomra. Volt akinek azért, mert tegnap már egyszer hibátlan gyakorlatot csinált, és nagy volt rajta a nyomás, hogy ezt megismételje. Mások épp ellenkezőleg, pont hogy a tegnapi rontásukat szerették volna elkerülni. És voltak olyanok is, akiknek azért dobogott hevesebben a szíve a Disney World kapui alatt áthaladva, mert tudták, ez a gyakorlat lesz cheerleader karrierjük utolsó gyakorlata.
Rövid fényképezkedés után még egyszer, utoljára indult a már ismerős rutin. Bemelegítés a szabadban, majd felsorakozás a regisztrációhoz. A melegítőtérben ezúttal szerencsére már nem értek minket meglepetések, a safety judge szigorú szeme ezúttal nem talált szabálytalanságot a gyakorlatunkban. Időben végeztünk, és a körülményekhez képest nyugodtan, jóleső izgalommal sorakoztunk föl a függöny mögött. Teljesen más hangulat uralkodott a csapaton, mint az elődöntő előtt. Az ideges kapkodást és sírást most felváltották a szoros ölelések, és az egymásnak szánt bíztató szavak, a csapat egy körbe összekapaszkodva, valóban egyként állt készen az utolsó megmérettetésre.
A talajon aztán életünk egyik legjobb gyakorlatát mutattuk be, igazi hit zero, vagyis ejtés nélküli gyakorlatot! A függönyök mögött aztán teljes extázisban, sikítva kapaszkodtunk egymásba, mert megcsináltuk, amiért jöttünk, egy hibátlan gyakorlatot a világbajnokság döntőjében!
Tudtuk, hogy erős mezőnyben fogunk versenyezni, már hetekkel korábban láttuk más csapatok elemeit a különböző közösségi média platformokon, így pontosan tudtuk, mire számíthatunk. A pontozós sportágak egyik szépsége az, hogy itt nem csak az ellenfelekkel, de valójában magunkkal is versenyeznünk kell. Előfordulhat, hogy egy gyenge mezőnyben egy rontásokkal teli, vagy nem kifejezetten erős gyakorlat is dobogót tud érni, ahogy az is, hogy egy hibátlan gyakorlat, egy erős mezőnyben “csak” egy hetedik helyre elég.
Nagyon hosszú, és néha igen rögös út vezetett eddig a hetedik helyig. Szeptember elején, amikor összeállt a csapat, kiderült, hogy nem tudunk máshogy termet kapni, mint hetente kétszer este 8-tól 10-ig, ami egy órával később volt annál, mint amire számítottunk. Az ősz és a tél betegeskedéssel telt, előfordult, hogy heteken keresztül nem volt olyan edzés, ahol teljes létszámmal jelen lettünk volna, mert valaki mindig lebetegedett. Aztán egy csúnya kézsérülés miatt a decemberi fellépésre egy tartalék embert kellett beállítani, majd amikor a fellépés előtt két nappal ő is lesérült, akkor egy már “nyugdíjazott” régi tagunk ugrott be megmenteni minket.
2023-ban újult erővel folytattuk a felkészülést, a hétközbeni edzéseket időnként egy-egy hétvégi kétnapos edzőtáborral is kiegészítve. Aztán egy újabb sajnálatos sérülés miatt megint változtatni kellett, új tag érkezett a csapatba.
Tudtuk, hogy összesen három fellépési lehetőségünk lesz a verseny előtt, így igyekeztünk ezekbe mindent beleadni. Az első, a Kárpát-medencei Egyetemek Kupáján kifejezetten rosszul sikerült, rengeteg ejtés, rontás volt a gyakorlatban. A második, az ELTE Spring Openen már sokkal jobban, de még mindig nem hibátlanul, így nagy reményekkel készültünk a harmadikra, a Medikus Kupa záróünnepségére. Bár a gyakorlat első fele hibátlan volt, a második felében egy szerencsétlen esés miatt volt, akinek a baleseti sebészeten zárult a napja.
Fontos még kiemelni a sportolókra nehezedő anyagi terheket is. Amikor belevágtunk a VB felkészülésbe, mindenki tudomásul vette, hogy előfordulhat, hogy támogatások híján mindenkinek magának kell állnia a költségek száz százalékát. Repülőjegyek, 12 napi szállás, nevezési díj, fellépőruha, nemzeti melegítő stb. Végül szerencsére sikerült némi támogatást szerezni, ami valamelyest mérsékelni tudta az egy főre eső költségeket, de még így is nagyon magas volt a számla végösszege.
Nehézségből tehát nem volt hiány, a csapat mégis felül tudott kerekedni minden akadályon, és méltóképpen képviselte Magyarországot a világbajnokságon. Nagyon jól esett a rengeteg támogatás, bíztatás és szurkolás, amit családjainktól, barátainktól és más magyar csapatoktól kaptunk, ezeket ezúttal is köszönjük! Hatalmas élmény volt számunkra, hogy mi lehettünk az első magyar cheer team, aki ezen a talajon versenyezhetett!
