Április 19 szerda
A szerdai nap már teljesen a verseny szellemében telt, a napot ismét a híres football fielden indítottuk egy második szabadtéri edzéssel. Bár a nap már kora reggel is erősen perzselt, a hőmérséklet még éppen elviselhető volt. Szerencsénk volt, mert kilenckor az elsők között érkeztünk, így bőven volt helyünk gyakorolni. Látszott a csapaton, hogy az elmúlt napokban mindenkinek sikerült akklimatizálódnia az idegen környezethez, mert az edzést egy szinte hibátlan gyakorlattal zártuk. Megszoktuk már a meleget, és a Disney All Star Sport Resort vibráló színeit is, így sokkal pontosabban és higgadtabban tudtunk dolgozni, mint az első alkalommal.
A jól sikerült edzés után visszatértünk a szállásra, hogy egy kis pihenéssel, medencézéssel rákészüljünk az esti megnyitóra és az azt követő Cultural Exchange Partyra.
A megnyitóra tartva szembesültünk először azzal, hogy valójában milyen sok cheerleader gyűlt össze a világ minden pontjáról erre a pár napra, itt Orlandoban. Hihetetlen élmény volt a sok nemzeti melegítős, több tucatnyi, különböző nyelven beszélő sportoló között megkeresni a Magyarország számára kijelölt helyet, ahol a megnyitóig várakoznunk kellett.
A megnyitón az országok ABC rendben követték egymást, a saját országának táblájával és zászlójával minden csapat végigvonult a színpadon, hogy utána helyet foglaljon a sportcsarnokban. Több mint 50 ország képviseltette magát a versenyen, volt, aki mindössze néhány fős delegációval, míg mások többszáz sportolóval érkeztek. A megnyitó egyik legmeghatóbb pillanata az volt, amikor a néhány fős ukrán csapat bevonult hagyományos népviseletükben, virágkoszorúval a fejükön, a csarnokban helyet foglaló több ezer sportoló pedig egy emberként állt fel a tiszteletükre, és ők kapták a leghatalmasabb tapsot is a bevonuló országok közül.
Ezután került sor a Cultural Exchange Partyra. Ezt az utóbbi eseményt úgy kell elképzelni, hogy a megnyitó után a versenyen resztvevő összes sportolót (idén 3000 cheerleader!) összeeresztik egy nagy területen, szól a zene és mindenki őrült csereberébe kezd. Nemzeti színű kitűzők, masnik, karkötők és néha még pólók is cserélnek itt gazdát és persze közben rengeteg közös kép készül.
A party után hamar hazaindultunk, hogy legyen elég időnk kipihenni magunkat a verseny előtt.
Április 20 csütörtök
Elérkezett végre a várva-várt nap, a világbajnokság elődöntője. A reggel (főleg a lányoknak) nagyon sűrű volt, komoly szervezést igényelt, hogy mindenkinek időre elkészüljön a haja és a sminkje is. Fél tízkor jó hangulatban indultunk meg az ESPN sport complex felé, az idegességet sokan hangos zenével, táncolással vezették le.
A helyszínen először szabadtéren melegítettünk, majd megkezdődött a hivatalos, időhöz kötött regisztráció és melegítés. Először egy csapatfotó készült rólunk, majd a következő állomáson az útleveleinket ellenőrizték, hogy valóban azok versenyeznek-e, akiket a nevezésen leadtunk.
Ezután összesen 22 percünk volt a szőnyegeken a stuntok átnézésére, 10 perc zene nélkül, 12 zenével. Az első 10 perc simán lement, a gondok a zenés résznél kezdődtek. Már csak néhány percünk volt hátra, amikor az egyik safety judge odajött hozzánk és megkért minket, hogy csináljuk meg a végpiramist előtte mégegyszer. Itt egy olyan elemet csinálunk, ahol egy flyer nekifut egy groupnak, akik feldobják a levegőbe, itt összekapaszkodik egy másik flyerrel, aki vállállásban áll, majd végül egy másik group kezébe érkezik. Mint kiderült, a mi verziónk nem felelt meg a szabályoknak, mivel a két flyer csak a levegőben fog össze, a safety judge szerint viszont már a dobás megkezdésekor fogniuk kellene egymás kezét. Ez a probléma valósággal sokkolt minket, hiszen épp ezért volt két nappal korábban egy hivatalos edzésünk a safety judge előtt, hogy az ilyesmi hibákra időben fény derüljön, de ott nem jelezték, hogy ez így nem szabályos. Hozzávetőlegesen négy percünk volt megoldást találni a problémára és kétszer elpróbálni az új technikát, ami, tekintve, hogy hónapok óta gyakoroltuk ezt a piramist másképp, hatalmas nyomást helyezett a csapatra. Más számolás, más térforma, más tempó, más fogás… valóságos rémálom, néhány perccel a világbajnokság elődöntője előtt.
A másik hidegzuhany a piercingekkel szemben tapasztalt újkeletű szigorúság volt. A szabályzat szerint minden ilyesmit el kell távolítani a verseny előtt, még az olyan helyekről is, amik egyébként nem látszanak, úgy mint a nyelv vagy a köldök. A nehezen kiszedhető ékszerekkel (csak szakember, megfelelő eszközzel) kapcsolatban viszont a korábbi években engedékenyebbek voltak, megengedett volt ezek leragasztása is, testszínű ragasztószalaggal. Most azonban ez nem így volt, és sajnos két piercing olyan makacsul tartotta magát, hogy az időközben a segítségünkre siető orvosi stáb sem boldogult velük. Időközben letelt az időnk és a szervezők már integettek, hogy várnak minket a talaj mögötti függönynél.
Teljes káoszban érkeztünk meg hát a kulisszák mögé, az utolsó pillanatos változtatásoktól amúgy is feszülten, úgy, hogy közben a fél csapat még a piercingek kiszerelésén ügyködött. Mindezek ellenére a csapat hihetetlen lelkierőt tanúsítva egy kifejezetten erős gyakorlatot mutatott be a talajon, amiben mindössze két ejtés és egy szinkronhiba volt csak. Ennek ellenére némiképp nyomott hangulatban hagytuk el a szőnyeget, mert nem sikerült tökéletesen kivitelezni az utolsó pillanatban megváltoztatott piramist, és féltünk, hogy ezért pontlevonást kaphatunk.
Fél háromkor tértünk vissza a nézőtérre, a döntőbe jutott csapatok neveinek kihirdetésére. Mivel csak szóban sorolták fel az országokat és egy-egy ország bejelentése után a sportolók hangos ovációja nyomta el a bemondó hangját, elsőre nem is mertük elhinni, hogy tényleg elhangzott egy HUNGARY is a sorban. Ez azt a furcsa helyzetet eredményezte, hogy míg a fél csapat a boldogságtól zokogott, addig a másik fele aggodalmasan ráncolta a homlokát, kijelentve, hogy addig nem meri elhinni, amíg nem látja leírva az eredményt. Szerencsére hamar megkaptuk a pontozólapokat, amiből kiderült, hogy 14 csapat közül a nyolcadik helyen jutottunk be a döntőbe és ráadásul még büntetést sem kaptunk!
A csapat április 21-én pénteken, magyar idő szerint 22:15-kor lép talajra a döntőben. Az élő közvetítést ezen a linken lehet követni: https://internationalcheerunion.org/streams
